A még nagyobb baj azonban az alapszínnel van. Nem lehetett nem észrevenni, hogy a Parlament előtti hatalmas színpad egészében kéklett, mondhatjuk eurokék volt. Tehát szó szerint a nemzeti színek alatt, mintegy az esemény háttereként jelent meg a kék, ami egyúttal a politikai alapszínt is képviselte. Ha a mai magyarországi pártok között szétnézünk, eltűnni látszik a kék, de aki a parlamenti színpad üzenetét érti, tudja, hogy a közelmúlt kék pártja nem tűnt el, csak átalakult. Ebben a viszonylatban még inkább álságos az LMP zöldje és jelszavai, mert zöldben jelentek meg a korábbi kékek. Ugyancsak a hétvége eseménye volt Retkes Attilának, az SZDSZ nem egészen egy éves elnökségének a vége, azaz lemondása, természetesen látványos kék háttér előtt. (Egy kis nemzetközi kitekintés, a cseh választásokon a Cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS) is kék díszletet használt.) Visszatérve a Parlamentre, Szili Katalin látványosan talpig kékben tündökölt, kék-fehér volt a hivatalnokok nyakkendője és természetesen kék - ezúttal világosban - Mesterházi Attila nyakkendője is. Semjén Zsolt pedig az óriás kék színpadon, a mikrofon előtt szintén kék alapon, fehér felirattal hirdette az új jelmondatot: AZ ÚJ KEZDET NAPJA. Mintha a téren ünneplő tömeg látványát is megtervezték volna, szinte egyenletes eloszlásban sok volt a kék esernyő, köztük kék-fehér is, amit azért a hétköznapi forgalomban ritkábban látni, még a liberális városokban is. Ugyancsak látványos volt személy szerint Nemeskürthy István író díszegyenruhás megjelenése Hende Csaba honvédelmi miniszter katonai tiszteletadással történő beiktatásán, a társaságában lévő idős hölgyet a látványtervező szintén kékbe öltöztette, ezúttal nadrágkosztümbe. A történelem már szolgáltatott példát arra, hogy a vörös (és a narancs) a diktatúra színe, a kék lehetne a liberalizmusé. Ebben az értelemben kék volt a (szintén hétvégi) eurovíziós dalfesztivál háttere, de ugyanez látszott a keceli XV. Ehető Virágok Fesztiválján, ahol zöldségszobrászok kiállítása volt, immár sokadik alkalommal. Az utóbbi a liberális fesztiválosdi egyik példája. Ebben az értelemben a fideszes „Új kezdet napja" is párja annak a liberális népbutító programnak, ami pl. a gyerekeket célozza meg Pintér Béla és a gyerekek előadásában „Ez az a nap" címmel. Ez is évtizedes jubileumot ünnepel hamarosan, dicsőítő (liberális) egyházi köntösben jelentkező ünnep, amolyan Úr napja, de távol a történelmi vallásoktól.