Még 40 munkanap, hangzott el nemrég hivatalosan, és Magyarország átveszi a soros európai elnökséget. Vannak ügybuzgó hivatalok, melyek kirakataiban is megkezdődött a visszaszámlálás. Egy ilyen európai ügyfélszolgálatnál a naponta lapozható naptár pedig a 60-as számot mutatja, ahol a naponta fogyatkozó számok ugyanazt jelzik. Nemcsak Szilveszter közeleg, de ennél sokkal fontosabb: januártól Magyarország bekerül az europolitika fő sodrába. Az események következetesen mutattak ebbe az irányba, így ismételten kell óva inteni mindenkit, aki ettől bármilyen pálfordulást, főként népünk sorsának javulását várja. Nem fogja megoldani sem Trianont, sem 1956 egykori céljait. Magyarország csak vendégeskedik az Unióban, eközben maga is vendéglátóvá válik, ami persze költséges mulatás. E vendéglátói szerepet, de a brüsszeli díszelnökséget sem arra találták ki, hogy az ország saját bajait emlegesse, nagyvonalúnak, szolidárisnak, empatikusnak kell lennie, ahogy családban is illő a vendégvárás.
Az europolitikában mindennek megvan az elrendelt ideje, mikor kapjon egy ország kulturális fővárosságot, európai elnökséget., a beavatottak pedig akár 2020-ig vagy 2030-ig is előreláthatnak. Persze, nem számítva az egyéb katasztrófákat, ahogy az eurokék ég alatt néha vörös iszap is hömpölyöghet. Vendégvárásra lehetne örömmel is készülődni, ez azonban most másként történik. Az ország semmiképp nem ég eurolázban, még akkor sem lenne így, ha különvonat hozná az eurot, ahogy egykor a saját aranyát vitte el egy másfajta szerelvény. Ugyanakkor az emberek többsége a teljes tudatlanság állapotában van, vagy éppen eurokábításban él. Nemrég jártam egy jól felszerelt, ingyen internettel is csábítgató európai információs központban, ahol azonban éppen a nevezett soros elnökségről nem tudtak semmilyen információs anyagot adni. A hivatal - az internetet leszámítva - kong az ürességtől, a kiszolgálás azonban előzékeny (lenne), de a fentiekről új, érdemi háttéranyaguk nincs.
Még inkább szívderítő, ahogyan az euroinfo országos központja, nevezetesen a parlamenti működik. Ide már nem egyszerű a bejutás, a parlamenti őrbódénál a kiskatonák csak a képviselőket, vagy az Országgyűlési Könyvtárba igazoltan érkezőket engedik be. Magam pedig ezt az információs irodát kerestem, mire a kiskatona csak annyit mondott: erről még nem hallott. Beléptetés helyett őt kértem, hogy lépjen bátran vissza a bódéja elé, ahol nemcsak a könyvtár táblája van, hanem az is, amit én keresek. Erre a legteljesebb ámulattal és őszinteséggel csak azt felelte: hát ide még nem ment senki. Ennyit a nyilvánosságról és az euroügyek iránti érdeklődésről. Ez utóbbi azonban bennem megvan, így jutottam be a szintén budapesti Európa Házba , ahol az Európai Parlament és az Európai Bizottság helyi képviselete székel. Az igencsak luxus módon átalakított belvárosi házba a portán kell bejelentkezni, majd lifttel lehet menni az ötödik emeleti (!) információs szobába. A liftből kilépve önműködő üvegajtó fogad, azon át lépni egy üvegkalitkába, ami zsilipként működik. A túloldali üvegajtó csak akkor nyílik, ha előtte a látogató táskája átment a biztonsági kamerán, és az üvegfal túloldalán ügyelő (jó fizetést kaphat érte) megnyitja a beléptetőt. E zsilip építése és működtetése is pénzbe kerül, de a legfontosabb, hogy az ajtón túli szobában nem milliós könyvértékeket őriznek, hanem euro-propaganda anyagokat. Ez semmiképp nem évszázados történeti érték, ha egyáltalán értéknek nevezhető. A magyar levéltárak és könyvtárak is megirigyelhetik e biztonsági intézkedéseket. Aki ide belép, valóságos csodabogárnak tekinthető, akinek szinte öntik az anyagot, örülnek, ha viszik. A soros magyar elnökségről azonban nincs tájékoztató. Mondják: majd a kormányzat. Azt pedig, hogy személy szerint ki viseli majd az elnökséget, már nem is illik megkérdezni. Bizonyára az e célra legalkalmasabb eurokonform politikus.
A címet azért nem írom meg, mert a ház a további európai célokra kicsinek bizonyult, így novemberben átköltöznek a Millenáris parkban lévő új központba. Igen, nagyobb tér kell az uniónak, a vízfej globálisan és lokálisan is terjeszkedik. Hamarosan megint lesz miről írni.
Dr. Nagy Attila
orvos, közíró